Hattyúval (libával) - nem jó kikezdeni, pláne vízen.
Itt ő az úr !!!

Adott egy fiatalember, Vass Csaba, aki szereti a természetet, szeret horgászni, és szeretné megvédeni a halakat is, ezért elhatározza, halőrnek áll, hogy megakadályozza a dunai hallopást. Jól dolgozik, talán a legeredményesebben, a vízkezelő mégis visszavonja halőri megbízatását. Pedig a vízkezelő is elismeri, hogy az adott Duna-szakasz halőrzése megoldatlan, és lopják a halat a folyóból.

Finom, könnyű szerszám kell a sporthorgászáshoz. könnyű hajlékony bot, jól működő, gyorsan és könnyen perdülő orsó, telített vékony angol zsinór, érzékeny sastollpedző, japán féregbélre gondosan felkötött éles horgok. Dorongra kötött s hajlított kampóval, vagy kenderrostra kötött, görbe vasszeggel is lehetett valamikor horgászni. Ilyen durva szerszámmal fogott halat az ősember. Ma már halat fogni, ilyen őskori szerszámokkal nem lehet. A halak az elmúlt sokszáz, sőt ezer esztendő óta civilizálódtak intelligensebbek, óvatosabbak lettek.

Atractosteus spatula, Garpike, Aligátor csuka, Alligator Gar, Gator Gar - és még ki tudja hány néven illetik a horgászok. Ez a hal egy őskori kövület, már ami a formáját illeti. Az U.S.A. déli államaiban és Közép-Amerikában honos halfajta. Főként lassú folyású vizekben (holtágak, csatornák, tavak) érzi jól magát. Kifejlett példányai, akár a 100 kg. testsúlyt is elérhetik.

További képek

A tiszavirág (Polingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó rovarfaj. Két pár szárnya egyenlő alkotásu, hártyás, gyengén recézett, világos-barna szinü. Farksertéi nagyon hosszuak, fehérek. Hossza 20-25 mm.; mellső szárnya 24 mm., tehát egyike a legnagyobb kérészfajoknak. Déleurópai állat, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és előidézője a Tisza virágzásának (flos aquae). Kifejlődve ugyanis csak néhány óráig élnek, mig t. i. a nőstények petéik lerakás által fajuk fenmaradását biztosítják.

Kedden, munka után hazafelé a dugóban várakozva, arra gondoltam, hogy megcsörgetem Mátét, miket fogott az elmúlt pár napban a Dunán. A tőle már megszokott precíz beszámolót meghallgatva, irigykedve „csorogtam” tovább az úton, mikor is a cimbora egy hajnali kenyérzsákos pecára invitált, hogy menjek vele. Rögtön igent mondtam, bár tudtam, nem lesz egy sétagalopp a napom, ha 3.40-kor kéne kelni és 8.40-re már a munkahelyen szeretnék lenni, majd fáradságot nem ismerve ötig dolgozni.

További képek